Order of Malta

Kép: Máltai lovagok felvonulása a Mátyás templomban, Szent János ünnepén

1.   Létrejön a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége: 1925-1928

A Máltai Rend újkori története Magyarországon – a több évszázados szünetelés után - az első világháborút és a monarchia összeomlását követő újjáéledéssel kezdődik. A trianoni tragédia után a magyar keresztény társadalom összeszedte magát és nekilátott a munkának. Gróf Karátsonyi Jenő nagy elszántsággal vetette bele magát a feladatba, hogy a Szuverén Máltai Lovagrend és az új, csonka de független Magyarország közt minél hamarabb létesüljön diplomáciai kapcsolat, és hogy – a Rend modernkori átalakulását követve - létre jöjjön egy magyar nemzeti szövetség. Ez előbbi 1925-ben sikerült: a Máltai Lovagrend 1925-ben követséget állított fel Budapesten, gróf Karátsonyi Jenővel, mint első követ. Közben – a katolikus arisztokrácia tagjaival összefogva – el lett indítva a magyar tagozat megalakítása. 1927 június 24-én a magyar máltai lovagok már a Budavári Koronázó Főtemplom kevéssel azelőtt létesített Máltai Kápolnájában ünnepelhették patrónusuknak, Keresztelő Szent Jánosnak napját. Eleinte arra törekedtek, hogy magyar nagyperjelség jöjjön létre, de ehhez még nem voltak meg a feltételek, így miután a szövetségi alapszabályt a Rend Nagytanácsa jóváhagyta, a 1928. június 28-i közgyűléssel hivatalosan létrejött a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, amely a Rend eredeti hivatását, a hit védelmét és a felebaráti szeretetszolgálat intézményes támogatását célozta. A Szövetség első elnökének József főherceget választották meg. (Képgaléria 1.)

2. A béke évei: 1928-tól a világháborúig.

Ludovico Chigi Albani della Rovere nagymester 1931-es látogatása Budapesten (Képgaléria 2: látogatása a mentőközpontban, a MMLSZ egyik támogatottja) tovább erősítette a hazai lovagok elkötelezettségét, egyszerre magyarként és rendtagként. A Szövetség hosszú és körültekintő tárgyalások után megvásárolta a budai Várban a Fortuna utca 10. számú házat az irodák és a könyvtár elhelyezésére. A soproni, 1636-ban elvesztett ház és templom óta ez volt az első ingatlan, ami Magyarországon a Rend birtokába került.

A szociális elkötelezettség mind több karitatív egészségügyi intézményben öltött testet, és az első tíz esztendő mérlegét a Rend 1938. június 11–15. között Magyarországon megtartott világkongresszusán vonták meg. Ennek helyszíne a Magyar Szövetség elnökének, József királyi hercegnek a budavári palotája volt. Mindehhez időbeli keretül az ugyancsak Budapesten rendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus (május 26–29.) és az augusztus 20-i Szent István-ünnepségek szolgáltak. A nagymester, Frà Ludovico Chigi Albani della Rovere ismét személyes jelenlétével hangsúlyozta a kongresszus fontosságát, amelyen hazánkkal együtt kilenc országból közel háromszáz rendtag gyűlt egybe. A jelenlévők ünnepélyes hitfogadalmat tettek, kijelentették ragaszkodásukat a Szentszékhez, és újfent leszögezték: hűségesek maradnak a Rend többszázados hagyományaihoz, és remélik a magyar nagyperjelség visszaállítását.

A háború azonban közbeszólt, a szép terv megvalósulása elébe gátat vetett. A rendtagok elkötelezettsége a háború szülte nyomorúság enyhítésére irányult. 1945 elején a Fortuna utcai rendház romokban állt. (Képgaléria 3.)

3. Száműzetés: 1945-1988.

A II. világháború végén bekövetkezett, előbb német majd szovjet-orosz megszállás felszínre hozta azokat a nemzetvesztő és keresztényellenes politikai erőket, amelyek akár barna, akár vörös színben, egyaránt esküdt ellenségei voltak minden történelmi értéknek, így a magyar történelmi osztályoknak, intézményeknek. A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének tagjai 1945 után vagy a hontalanság keserű kenyerét kényszerültek enni, vagy az otthoni megpróbáltatások sorozatát vállalták. A Bajorországban menedékre lelt József főherceg, a szövetség elnöke, onnan próbálta egybefogni a külföldi lovagokat, 1953-ban bejelentett lemondásáig. A szövetség vezetése 1954. január 29-én megújult őrgróf Pallavicini Hubert jogi lovag elnökletével, Római központtal.

Az 1956-os forradalom leverése után az Ausztria felé menekülőknek segítséget nyújtó segélyszervezetek között jeles szerepet játszott a Máltai Lovagrend, példátlan nemzetközi összefogással – még a latinamerikai szövetségek is jelentős pénzadományokat gyűjtöttek és küldtek át – és a külhoni Magyar Szövetség teljes mobilizációjával a határon és a befogadóközpontokban. (Képgaléria 4.)

A következő évtizedek az idegen talajban megkapaszkodás szívós munkája mellett magukkal hozták a lelki megújulást. A külföldi újjászervezés tíz éves jubileumán már komoly eredményekről hallhattak beszámolókat a résztvevők, majd a következő évben, 1965-ben elkezdődött Rómában a Szent István-zarándokház építése. Fra’ Pallavicini Hubert 15 évig állt a Szövetség élén és szervezte a Magyarországon maradt társak és családtagok támogatását, a Szövetség tagjaival és a rendi kormányzattal való kapcsolattartást és együttműködést. 1968 elején a központi Szuverén Tanács tagjai közé választották, ezért helyére ideiglenes elnök került báró Apor Gábor személyében. Egy év múlva a szövetség tagjai Nagykállói Kállay Kristófot választották elnökké, aki fáradhatatlanul dolgozott a Rend érdekében: fejlesztette az emigrációba kényszerült magyar máltai lovagok szervezetét, koordinálta tevékenységüket. 1984–1994 között - már mint nagykeresztes engedelmességi tartománynagy - ő volt a Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete is.

A jobb szervezeti felépítést szolgálták a delegációk alapításai. Az Észak-Amerikai Delegáció 1961-ben, a Német-nyelvterületi Delegáció 1969-ben, a franciaországi magyar máltai lo­vagok csoportja 1988-ban szerveződött. A magyar máltai lovagok a helyi rendi szervezetekben dolgoztak, és azon felül hozzájárultak a Magyar Szövetség saját tevékenységeihez: a magyar menekültek segélyezése külföldön, magyarnyelvű diákok számára ösztöndíjak, és az otthon maradtak segélyezése IKKA-csomagokkal és különböző módokon hazajuttatott gyógyszerekkel. 1966-ban a MMLSZ megalapította a „Lehel Irodalmi Díjat", a külföldi magyar szépirodalom serkentésére.

4. A hazatérés.

A Nyugaton élő magyar máltai lovagok már a hetvenes évektől rendszeresen kisebb gyógyszerküldeményeket juttattak Magyarországra és a szomszéd országokba. Ezek a nyolcvanas évek során egyre szaporodtak. 1986-ban a MMLSZ vezetői stratégiai döntést hoztak arról, hogy megérett az idő az intenzívebb és nyíltabb működésre Magyarországon. 1987 februárjában jött létre az első megállapodás a Rend képviselői és a magyar kormány közt, aminek folytán kamionszámra lehetett behozni a gyógyszereket, kórházi felszereléseket, és azt a Katolikus Egyház hálózatán keresztül szétosztani a megfelelő helyeken. 1987-88-ban 28 kamionnyi segély érkezett Magyarországra.

A 1987 februári megbeszélésen jelen volt Kozma Imre atya is, a fiatal és dinamikus zugligeti plébános, aki hamarosan összetalálkozott Boeselager Csilla bárónéval, aki Németországból csatlakozott a tevékenységhez. Együttműködésük hamarosan egyre szélesebb és eredményesebb lett. Az adományok nagy része a zugligeti plébánián keresztül lett átpakolva és szétosztva. A Rend kezdett ismertté válni Magyarországon. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989 elején lett bejegyezve, az egyik első független civilszervezetként, az akkor megújult törvények szerint.

Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan, 1986-ban vett először részt magyarországi zarándok a Máltai Rend éves Lourdes-i zarándoklatán, majd 1988-ban a máltai lovagok, johannita testvéreikkel együtt, már templomi öltözékben vonultak az újraéledt Szent István napi Szent Jobb körmeneten a Bazilikánál (Képgaléria 5.).

Ezután jöttek az 1989. évi nyári események, amelyekben a zugligeti plébániakert és a fiatal Szeretetszolgálat kulcsszerepet játszott, és a keletnémet menekültek befogadásával nemzetközi hírnévre tett szert. Az ezt követő romániai forradalom és röviddel később a jugoszláv háború, ahol a Máltai Rend teljes bevetéssel igyekezett eleget tenni ősi ispotályosi küldetésének, a Szeretetszolgálatot rövid időn belül az ország egyik legnagyobb és legelismertebb civilszervezetévé tette.

1990-ben megalakult az – akkor még római központú – Magyar Máltai Lovagok Szövetségének hazai intézménye, a Magyarországi Delegáció. Számos új rendtagot avattak Magyarországon ezekben az években. 1990-ben a Rend fölvette a diplomáciai kapcsolatot a Magyar Köztársasággal, nagyköveti nívón. 1993-ban az egyházi kárpótlás keretében a rend visszakapta a Fortuna utcai rendházat, ahol a nagykövetség is helyet kapott.

1996. január 27-e Magyar Máltai Lovagok Szövetsége székhelye hivatalosan is visszatért Budára.

5.  Napjainkig.

Az első jelentős hazai rendi esemény 1992-ben volt, amikor a Máltai Lovagrend Magyarországon tartotta az Európai Ispotályosi Konferenciát. 1993-ban a magyar máltaiak rendezték Szolnokon a X. Nemzetközi Máltai Mozgássérült Tábort, mely újabb jelentős nemzetközi sikert jelentett.

Frà Andrew Bertie nagymester először 1993-ban járt Budapesten, majd 2008-ban bekövetkezett haláláig még háromszor tüntette ki látogatásával a Magyar Máltai Lovagok Szövetségét. Az őt követő Fra’ Matthew Festing nagymester szintén többszöri látogatással biztosította nagyrabecsüléséről a Magyar Szövetséget éppúgy, mint a Szeretetszolgálatot.

2010-ben megállapodás jött létre a magyar kormány és a Szuverén Máltai Lovagrend Magyarországon bejegyzett intézményei (vagyis a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és ezekhez tartozó két alapítvány) közt, amelyet a Parlament külön törvényben elismert. A megállapodás elismeri a máltai rend szerepét a szociális, egészségügyi, humanitárius és nemzetközi fejlesztési téren, megadja neki a történelmi egyházakat megillető státuszt, és megadja a magyar állami szervezetekkel való közvetlen együttműködés kereteit. Ez a megállapodás jogi alapot adott a Máltai Rendnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak egyes külföldi szereplésekhez is, így a 2016-ban kötött hivatalos együttműködési megállapodásnak a szerb kormánnyal, és 2018-ban a szíriai humanitárius program.  

A Máltai Rend 900 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepélyes szentmisén és pápai audiencián a MMLSZ nagyszámú küldöttséggel vett részt, és Kozma Imre atya, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, meleg köszöntésben részesült a pápa részéről. (Képgaléria 6.) Budapesten a jubileum alkalmából emlékülést tartottak a Parlamentben.

2021-ben befejeződött a Fortuna utcai rendház teljes, modern szabványok szerinti felújítása, hála a magyar állam hozzájárulásának. A rendház kápolnával, jól felszerelt közösségi és rendezvényes helyiségekkel, irodával, levéltárral, vendégszobákkal rendelkezik. (Képgaléria 7,8.) A nagykövetség is a rendházban van elhelyezve, és több tárolóhelyiség segíti az ispotályosi munkát. A belső udvar alkalmas kerti rendezvényekre.

A Szövetség karitatív tevékenységét főleg a Szeretetszolgálaton keresztül fejti ki. Ezen kívül a MMLSZ saját maga rendezi a magyarországi részvételt a Rend nemzetközi zarándoklatain, egy orvosi egészségügyi segédeszköz-kölcsönzést tart fent, és segélyakciókat vezet Felvidéken és Kárpátalján, részben a testvéri protestáns Johannita Rend magyar tagozatával együtt. 2017 és 2023 közt évente nyilvános tudományos konferenciát rendezett Budapesten, keresztény-társadalmi témákról:

• 2017: "Keresztény értékek a Kárpát-Medencében"
• 2018: "Keresztény házasság, család – időt álló értékek”
• 2019: "A keresztény szellemű oktatás, nevelés – időt álló értékek".
• 2022: „A keresztény szellemiség a médiában.”
• 2023: „A keresztény szellemiségű gazdaság.”

2018-ban egy ifjúsági ágazat indult, „TEDeum” névvel, amely rendszeresen jön össze vallási témájú megbeszélésekre, és mozgássérült és fogyatékos fiatalokkal foglalkozik. Az őszi „mozgássérült bál” már hagyománnyá vált. (Képgaléria 9.)

A Máltai Rend magyar tagjait összeköti a tudat, hogy az általuk felvállalt kettős célkitűzés - a hit szolgálata és a gyengék, betegek, elesettek támogatása - valamint Rendünk és magyar tartományának hagyománya mély és komoly elkötelezettséget jelent. Elhatározásuk, hogy a XXI. században is elfogadják a kor kihívásait és a Máltai Lovagrend szellemiségében alakítsák életüket és tevékenységüket.