Hírek
Koszorúzás és szentmise a nádori kriptában
Szentmisével emlékezett első elnökére, Habsburg-Lotharingiai József Ágost főhercegre a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. A budai Várpalota mélyén lévő Nádori kriptában a szertartás előtt Habsburg-Lotharingiai Mihály emlékezett családja, a Habsburgok magyar ága, József nádor által alapított nyughelyének megrázó történetére. A jelenlévő rendtagok hallhatták, hogy a vár második világháborús ostroma során sértetlen maradt a temetkezési hely, ám a kommunista rendszer idején kétszer is feltörték, legutóbb 1973-ban, mikor katonák hatoltak be a lezárt sírhelyre, és ezután a szarkofágokat feltörve, a földi maradványokat szerteszét, kifosztva találták. Az akkori hivatalos közlemény szerint a – minden bizonnyal politikailag irányított - nyomozás eredménytelen maradt… Régészek, antropológusok hosszú munkájával sikerült helyreállítani a sírhelyet, ám a barbár pusztítás emléke ma is fájó minden jóérzésű ember számára.
Az 1928-ban alapított Magyar Máltai Lovagok Szövetsége mai elnöke, Szabadhegÿ Kristóf koszorút helyezett el József Ágost főherceg szarkofágjánál.
A kriptához csatlakozó kápolnában a szentmiseáldozatot dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, a Szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli konventuális káplánja mutatta be.
Az eseményen részt vettek Habsburg-Lotharingiai
Tóth Tamás beszédében elmondta: Ez a kripta fontos hely, szent hely, és nemcsak azért, mert történelmi jelentőségű személyiségek nyugszanak itt, hanem azért is, mert a Habsburg–Lotaringiai-ház történelme itt, a budai várban találkozik a magyar nemzet történelmével.
A Jeremiás könyvéből vett olvasmányra utalva a szónok emlékeztetett: a próféta az ősi buzdítást ismétli: „Hallgassatok szavamra, akkor Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek! Járjatok mindig azon az úton, amelyet parancsolok nektek, hogy jó dolgotok legyen.” (Jer 7, 23)
„A máltai rend több mint kilencszáz éves története során számtalan kihíváson ment – és megy ma is – keresztül. Magyarországon jelen vannak szinte a kezdetektől fogva, a lovagok ittlétét nem tudták véglegesen megtörni a válságos időszakok, így a különböző háborúk és a kommunizmus sem. A mai szentmisén hálát adunk az Úrnak azért, hogy elődeink nem felejtették el Jeremiás buzdítását, és hallgattak Isten szavára. Ez adott nekik bölcsességet ahhoz, hogy a jó úton tudjanak járni, ez adott nekik erőt ahhoz, hogy minden nehézség közepette újra tudjanak kezdeni az első világháború tragédiája után József Ágost főherceg vezetésével éppúgy, mint a kommunizmus bukása után a jelenlévők és felmenőik áldozatával” – hangsúlyozta az MKPK titkára.
„Nekünk, most élő generációnak jövőbe tekintő bátorítást és ösztönzést ad, amikor ezen a történelmi és szent helyen, nagyjaink sírjánál hálát adunk, imádkozunk és könyörgünk. Ha ők nem kezdték volna el, mi nem tudnánk folytatni, és ha mi most nem lennénk itt, akkor biztosan nem lenne majd senki sem, aki továbbvigye azt, amit mi képviselünk.
Ahogyan egy újkori kalocsai érsek mondta a török utáni újrakezdés nehéz időszakában: „si nullus incipiat, nullus finiet”, vagyis: ha senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni. Elődeink keresztény, tehát saját életükön túlmutató távlatokban gondolkodva tették, amit tettek – mert keresztény módon gondolkodni azt is jelenti, hogy generációkon átívelő távlatokban gondolkodunk. Ők ezért nem torpantak meg a nehézségeket látva. Az ő példájukból merítve keresztény és lovagi szolgálatunkban az Úr adjon erőt, hogy az Ő szavára tudjunk hallgatni, az Ő útján tudjunk járni, és így a magunk módján munkatársai lehessünk Isten teremtő tervének” – fogalmazott szentbeszédében Tóth Tamás.
Köszönet a szentbeszéd összefoglalójáért a Magyar Kurírnak.
VL