HÍREK
Dr. Erőss Loránd MMLSz-tag Prima Díjas
Dr. Erőss Loránd a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének tagja elnyerte az egyik legrangosabb társadalmi elismerést
Dr. Erőss Loránd idegsebész, kiemelkedő munkájáért az egyik legrangosabb tásadalmi elismerés, a Príma Primissima Díj egyik jelöltje. Még nincs ötven éves, a tíz kategória több mint 450 jelöltjéből, a szakmai zsűri kiválasztotta a 30 Prima közé. Így már Príma díjas. A Magyar Tudomány kategóriában,
Négy fiú édesapja. Hogyan reagáltak a gyerekek erre az elismerésre?
„Büszkék. Motiválja őket is. Látják, hogy az az oktatási színvonal, amit itt Magyarországon kapnak például a Baár Madas gimnáziumban vagy az Ökumenikus Általános Iskolában, Máriaremete Hidegkúton, a fejlett nyugat bármelyik privát iskolájával vetekszik, soknál még jobb. Amikor útjaim során a gyerekeket, vagy közülük valamelyiket magammal viszem a világ legrangosabb egyetemeire - Domonkos fiam Oxfordban töltött pályaválasztása előtt egy hetet a Brain Price nyertes Somogyi Péter idegtudományi laboratóriumában - láthatják, hogy ezekben az intézményekben egy diák képzése anyagilag mit jelent. A magyar átlag keresettel rendelkező állampolgár egész életének megtakarított munkája, egy diák egy éves képzési díja például a harvardi Egyetemen. Látják, hogy itt Magyarországon, ezt a színvonalú képzést, legalábbis általános és középiskolában ingyen megkapják. Látják, hogy a tudás milyen érték és milyen nehéz megszerezni. Az olyan díj, ami kitünteti a tudást, motiváló tényező a gyerekek számára”.
Felsorolva mindazokat a magyar és nemzetközi tudományos és jótékonysági társaságokat, intézményeket, egyetemeket, amelyeknek tagja, előadója, vezetője önmagában túlnőné a cikk adta lehetőséget. Rengeteg elfoglaltsága mellett mennyi ideje marad a családra?
„Kevés. A családra soha sem elég az idő. Az lenne az optimális, ha a családfő részt venne a gyerekek reggeli elindításában és a délutáni, esti irányítgatásában, ha még játszani is maradna ideje velük. Ez régen sem volt egyszerű annak, aki társadalmi szerepet vállalt, vagy elköteleződött a munkája iránt, ma még kevésbe könnyű annyira felgyorsult világban élünk.”
Az 1992-ben alapított Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának három évig volt az elnöke, amíg azt 2004-ben a kormány megszüntette. Az alapítvány a határon túli magyarok szociális, civil és mentálhigiénés kezdeményezéseinek támogatását végezte.
Alapítása óta tagja a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. 2013-ban lett tagja a Máltai Rendnek. Mit jelent ma ez a Lovagrend, milyen faladatokat lát el?
„Ez a Katolikus Egyház legrégebbi lovagrendje. 900 éves története során jelmondata szerint: "Tuitio fidei et obsequium pauperum - A hit védelme és a rászorulók szolgálata" annak szellemében végzi tevékenységét. A Máltai Rend szellemiségében itt találkozik az élő igény a társadalom részéről az orvoslás és az elesettek támogatása. Jelenlegi karitatív munkám során adományokat szerzünk be külföldről hazai kórházak számára. Már egyetemista koromban részt vettem a Kozma Imre Atya és Csilla von Boeselager oldalán, a Szeretetszolgálattal 1989-ben a német menekültek ellátásában a zugligeti Szent Család plébánián és a romániai forradalom, illetve a délszláv háború idején a segélyek célba juttatásában. Barátaimmal, Schumiczky Andrással, Pál Ferenccel, Vecsei Miklóssal, Kiss- Tamás Attilával részt vettünk az aktív, szociális munkában. Mozgássérülteket, légzésbénultakat láttunk el, utaztunk velük a taizei találkozókra, minden csütörtökön vittük őket hittanra, vasárnap misére és idősek otthonában fürdettünk hajnalban az egyetemi órák előtt”.
Amióta ismertté vált, hogy a Prima Primissima Díj egyik jelöltje, megváltozott az élete?
„A feladatok ugyan úgy megvannak, azokat ugyan úgy el kell végezni. Ilyenkor kicsit több média figyelem fordul a jelöltek felé. Ez azért fontos, mert az emberek így hallanak egy ritka nehéz szakmáról, mint a miénk, és bíztatást kapnak, hogy lehet még itthon is alkotni.
Munkája során melyek azok a kutatási területek, amelyekkel foglalkozik? Miért jelölték erre a díjra?
„Az eltelt 24 év alatt több mint 4000 idegsebészeti műtétet végeztem. Fő érdeklődési területeim: az epilepszia sebészet, a fájdalom sebészet, a mozgászavarok és a spasticitás idegsebészeti kezelése, valamint az intraoperatív neuromonitorizálás éber és altatott műtéti szituációban. Mindezek mellett az idegsebészet csaknem teljes spektrumát művelem. A Prima Primissima Díjra a Magyar Tudomány kategóriában neveztek. Alapvetően klinikus vagyok, gyógyító munkát végzek, mellette oktatok és részben kutatok. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben az elmúlt 10 évben sikerült újraélesztenünk azt a kutató labort, amit az intézet alapításakor, 50 évvel ezelőtt felállítottak és, ami a 90-es években kiürült, mert a kutatók külföldre mentek. A gyógyító, orvosi és a kutatói munkát szét kell választanunk. A magyar kutatók, még a szocializmus idején is eltöltöttek pár évet külföldön és ez a 80-as, pláne a kilencvenes években szinte kötelezővé vált. Többségük azután hazajött. A 2014-ben elindított Nemzeti Agykutatási Program lehetővé tette, hogy laboratoriumunk tovább fejlődhetett és bővült a kutatói csapat. Az elöregedés és a külföldre távozás miatt megcsappant orvos társadalomban, a fiatalok jelentős része nem is gondolkodik az itt maradásban, mert nincs jövőképe. Ezt próbáljuk megváltoztatni úgy, hogy kutatói státuszokat teremtünk kezdő idegsebészek számára, akiknek ez intellektuálisan kihívás és így, ha már bekötődtek a csapatunkba a rezidens képzésüket is nálunk akarják tölteni. Persze egy-két évre minden fiatalunknak el kell menni világot látni, mint minden céhben valaha tették, és haza kell hozni az újat, abból is a szakmailag vállalhatót. Ez a fejlődés útja.
Sikerének eléréséhez a családban ki volt az, aki leginkább motiválta? Szülei, nagyszülei közül ki lenne a legboldogabb, ha megélte volna?
Valószínűleg Édesanyám volt az, aki az orvosi pálya felé vezetett. Öt éves koromtól mesélt, idézett, olvasott fel, később adta kezembe Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül című könyvét. Sokat mesélt Herbert Olivecronáról, Európa akkoriban legismertebb agysebészéről, aki Karinthyt is operálta, Svédországban, a Karolinska Klinikán. A specializálódás jelentőségére azonban Édesapám hívta fel a figyelmem. Ha megélhették volna, Ők lennének a legboldogabbak ezért a jelöltségért. A díj egy része Őket illeti, Nekik és Feleségemnek tartozom érte köszönettel.
2014. - Prima (Magyar tudomány kategóriában)
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának tanára. 1990-ben diplomázott a SOTE-n. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között szerezte meg a nemzetközi fájdalomterapeuta szakvizsgát (FIPP). 2010-ben szerzett PhD fokozatot a klinikai idegtudományok területén. Szakterülete az epilepsziasebészet, a fájdalom, a mozgászavarok és a spaszticitás sebészeti kezelése, valamint a neuromoduláció. Számos szakmai tanulmányúton vett részt nemzetközi idegsebészeti műhelyekben, többek között Londonban, Zürichben, Bethelben, Milanóban, Brüsszelben, Southamptonban, Innsbruckban, Nottinghamban, Nantesban. Tagja a Magyar Idegsebészeti Társaság vezetőségének és az European Association of Neurosurgical Societies-nek, European Society for Stereotactic and Functional Neurosurgery-nek, az International Neuromodulation Society-nek és a World Institute of Pain vezetőségének. Ugyancsak aktív tagja a Magyar Epilepszia Ellenes Ligának, a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társaságának, a Magyar Parkinson Társaság vezetőségének és a Magyarországi Fájdalom Társaságnak. Hat magyar szakkönyvben jegyez fejezetet, 38 nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Nevéhez fűződik több új neuromodulációs fájdalomcsillapító és epilepsziasebészeti kivizsgálási módszer hazai bevezetése, illetve egy új epilepsziasebészeti elektródaimplantációs technika kifejlesztése.