Order of Malta

A bizonytalan időjárási helyzet miatt a szentmisét a Bazilikában tartották meg, és az azt követő körmenet helyett is zenés imaórán vettek részt a hívek.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége tagjai a hagyományokhoz híven templomi öltözékben vettek részt az ünnepi szentmisén. A szertartás előtt a főcelebráns, Erdő Péter bíboros-prímás bevezetőjében elmondta: ma hálát adunk múltunkért, nemzetünk eddigi történelméért, megmaradásunkért, és imádkozunk a jövőnkért.

Végig érezhető volt a szentise folyamán ez a kettősség: Szent István ünnepe egyrészt a hála és az öröm ünnepe, másrészt a könyörgések és a szentbeszéd jelezték, súlyos az aggodalom mindenkiben a szomszédunkban zajló, és kimenetelében sok bizonytalanságot hordozó háború miatt. A sebtében átszervezett program ellenére tartalmas lelki élménnyel távozhatott mindenki a Bazilikából. A szentmisét követő imaóra, különösen mikor Szent István királyunkhoz fordultunk nemzetünk jövőjéért, megindító volt. A szertartás végén a hívek - azok is, akik a Bazilika előtt, kivetítőn követték az eseményeket, és szerencsére nem zavarta őket a beígért, de elmaradt eső - a Szent Jobbal részesültek áldásban.

A szentmise részleteit a Magyar Kurír összefoglalója alapján ismertetjük:

Erdő Péter bíboros arra buzdította a híveket, hogy „a szentmisén különösen is imádkozzunk hazánkért, népünkért és világ békéjéért.” Beszélt arról is, hogy amikor az év elején felkérte a szentbeszéd megtartására hazánk katonai ordináriusát, Berta Tibor püspököt, még nem lehetett tudni, hogy a szomszédban zajló háború miatt „az ő személyének és hivatásának ilyen különleges aktualitása lesz”.

Első királyunk – mondta homíliájának elején Berta Tibor tábori püspök – merte vállalni az elindulás hatalmas felelősségét, és alkalmasnak bizonyult a vezetésre. Szent Istvánt – minden magyar katona védőszentjét – olyan egyéni meglátásokkal bíró, erőskezű uralkodónak nevezte, aki az irányítás tudományát számos kihívás mellett meg tudta valósítani. Ennek – emelte ki a püspök – része volt, hogy határozottan tovább építette apja, Géza nagyfejedelem állam- és egyházszervezést elindító munkáját. „A vaskezű hadvezér (...) az ország belső nyugalmát és külső békéjét egyaránt meg tudta valósítani”, kormányzásának eredményeit, a fejlődést a későbbi viharok megtépázták ugyan, de lerombolni nem tudták.

Berta Tibor kiemelte Szent István király uralkodásának legfontosabb eredményeit és újításait. Úgy fogalmazott: amit létrehozott, kiállta az idők próbáját. Államférfi volta abból az Istenbe vetett hitéből fakadt, amely a Szentírást nemcsak olvasó, hanem radikálisan tettekre is váltó hit volt.

Beszélt arról is: Szent István „meg tudta látni azt az Egyházat, mely tagjaiban bár sokszor bűnös és nagyon gyenge, de az Isten segítsége által a maga egészében a krisztusi tanítás üdvösségszerző erejét képviseli, belső erői mindig olyan megújulást tudnak hozni, mely egyedül Istenre épít.”

Intelmeiben, amelyet Imre hercegnek írt, „szilárd értékrendet, világos útmutatást” adott. Berta Tibor tábori püspök kitért az Intelmek negyedik részére is, amelyben a katonák megbecsülésének követendő példáját állított utóda és a következő nemzedékek elé. „Bölcsessége megszólítja a ma emberét, vezetőket, elöljárókat, egyháziakat és világiakat, mindazokat, akik a közügyekben részt vesznek, és természetesen a mai Magyar Honvédség valamennyi katonáját is. Az Intelmek időtálló sorai megfontolás tárgyát képezhetik mai világunk állapotában, melyben nagy szomorúsággal és nem kis döbbenettel kell megállapítani – bár a történelem során sajnos nem először –, hogy az emberi közösség életében olyan elemi erővel előtörő gonoszság kapott lábra, mely sem az ember gyöngeségéből, de még rosszra való hajlamából is csak nehezen magyarázható meg” – utalt Berta Tibor a háborúra, majd megjegyezte: "Ha személyiségünk, énünk, szívünk legmélye kapcsolatba lép Jézus által az Atyával a Szentlélekben, akkor ez menthet meg bennünket, családjainkat, nemzetünket, országunkat."

A kép a szentmise előtt készült, még nem minden rendtársunk ül a helyén. Fotó: VL

VL