Tartalom
A Rend nevei
Évezredes fennállása során a Rendet és tagjait több különböző neveken ismerték. Ez természetes következménye a kilenc eseménydús évszázados fennállásának, és főleg annak a történelmi körülménynek, hogy a Rend többször kényszerült elhagyni olyan országokat, ahol sokáig vezető szerepet játszott.
A Rend hivatalos neve magyarul : Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend. Ennek rövidebb változatai : Szuverén Máltai Lovagrend, Szuverén Máltai Rend, Máltai Rend – ezek mind használhatók jogi, diplomatikus és kommunikációs célokra.
A lovagokat eleinte Ispotályos Lovagoknak hívták, vagy röviden Ispotályosoknak, ezzel jelezve küldetésüket. Ugyanakkor Szent János Lovagoknak is hívták őket – a középkori Magyarországon Jánoslovagoknak – a rend védőszentje, Keresztelő Szent János után ; Jeruzsáleminek is hívták őket, miután ott volt az eredeti székhelyük. A régi időkben néha egyszerűen « Religion » - nak is nevezték a Rendet, ezzel kiemelve a vallásos közösségi jellegét.
Rodosz szigete elfoglalása után, 1310-től, Rodoszi Lovagok lett a nevük. Később onnan is el kellett menniük, és 1530-ben V. Károly császár átadta nekik Málta szigetét. Azóta a Rend tagjait Máltai Lovagoknak hívják.
A Máltai Rend védelmezi ezt az örökséget : e célból nevének tizenhat változatát szabadalmaztatta közel száz országban.